Tehát: ha be kéne sorolnom valamelyik műfajba, most bajban lennék, mert egyszerre lehetne sci-fi és krimi is. A krimiért alapjáraton nem ugrom, még a sci-fiért sem annyira, de ez a kombináció, amiben a tudományos fantasztikum és az etika határait feszegetjük, inkább bejövős. Igaz, az első gondolatom az volt, hogy lényegében a Doktor Frankeinstein újragondolását olvasom különleges alakulattal és állatokkal.
Na, már most, mint azt tudjátok, nekem nagy cicám a helyesírás, félregépelés és hasonszőrű társai. Örömmel jelentem, hogy egyet sem találtam a könyvben! :D Végre...
És igazából, ezen túlmenően túl sokat nem mondhatok anélkül, hogy ne a fülszöveget ismételjem, vagy ne lőném le a csattanókat. Mert egyébként egészen kivételesen módon lett összejátszva a két kiinduló pont. Persze, gyakorlott olvasók tudják: ha két egymástól teljesen függetlennek és idegennek tetsző pontból indulunk, azok valahol garantáltan összefutnak. Sőt, végeredményében a végkifejlet is viszonylag egyszerűen kikövetkeztethető volt nagyjából a 100. oldaltól, az ember mégis szívesen olvassa végig a könyvet, mert kíváncsi rá, mennyiben igazolódnak az elképzelései – az enyémek maximálisan –, illetőleg Frost hihetetlenül olvasmányosan ír! Rég olvastam olyan történetet ami ennyire olvastatta volna magát.
Összességében: ajánlom mindenkinek, aki egy igazán furmányos sci-fi – krimit akar olvasni. Azonban! nem ajánlott némi bioszos előképzettség – vagy megfelelő élettapasztalat –, ugyanis etikai kérdések alatt többek közt feszegeti a Humán Genom Programot övező, illetőleg az azt megelőző orvosi-etikai egyezményeket, illetőleg előszeretettel dolgozik az idegi vezérlés legfontosabb, de nem okvetlen legismertebb kifejezéseivel,- mechanizmusaival (kiváltképp javasolt a limbikus rendszer ismerete, illetve alapozó etológiai ismeretek)!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése