2013. december 4., szerda

Isaac Marion – Eleven testek

   Már szemeztem egy ideje ezzel a könyvvel, és ha jól emlékszem, nem egészen egy hónapja végre a tulajdonomat képezi, és talán kb. egy hete a végére is értem.
   Gyerekek, megérte ennyit várni! :D Jó, persze a klasszikus cicám itt is előjöttek: természetesen volt elgépelés, de nem sok – ellenben zavaró. De ezen hamar túllendültem. Hihetetlenül olvasmányos, és ami még engem is meglepett: zombis témájú könyv ellenére módfelett érdekes és szabályosan falatta magát!Az általam csak reklámszünet-effektusnak nevezett írói magatartás hihetetlenül precízen volt kidolgozva: mindig akkor és ott lett vége egy fejezetnek, amikor már kezdesz belelendülni, és ezért ész nélkül lapozol a következőre, és észre sem veszed, már rég elolvastál vagy 90 oldalt (közel 3 fejezetet), de még mindig nem tudod lerakni. Mondanom sem kell, én természetesen tömegközlekedés közben tudtam elkövetni ennek olvasását, így sajnos rá voltam kényszerülve, és így tartott is vagy 3 napig, mert sajnos dolgozni és képzésekre járni (és figyelni! :D ) meg vizsgázni kényszerültem a hét minden napján (mármint hétköznapján... mert hétvégére persze már marhára nem maradt mit elolvasni ^^ ). 
   Gondolom, mondanom sem kell, hogy ezek után epekedve állok a filmváltozat elé, ami legjobb tudomásom szerint már elérhető, mert a könyvet már rég kiadták, csak hozzám jutott el későn a híre, és már akkor megfilmesítették, mikor kiadták.
   Persze gyakorlott, rutinos olvasó könnyűszerrel kitalálhatta a cselekményt olvasás közben, de azt kell mondjam, kivételesen marhára nem érdekelt, hogy lám, igazam volt. Élveztem minden egyes sorát, és alig vártam a következőt; s noha a borítékolhatók bekövetkeztek, azért mégis sikerült némi csavarral elénk vetni őket, szóval hihetetlenül meg vagyok elégedve a könyvvel.

Magától értetődik, hogy zombi rajongóknak alapdarab, de ez az a könyv, amit tényleg Mindenkinek tiszta szívvel ajánlok, még a félőseknek meg finnyásoknak is! Mert hogy egyéb iránt olyan "hűű, de horror!" részek nincsenek benne – én legalábbis nem találkoztam eggyel sem. A kedvenc kávézomban, a California Coffee Companyban ne tudjátok meg, hányszor futottam bele ez alatt a cirka 3 nap alatt, amíg kibeleztem a könyvet, hogy "húúú, ez mennyire félelmetesnek néz ki!" meg hasonlók... Bízzatok bennem, nem az! ;D Ha valakinél mégis kiverné a biztosítékot a későbbiekben (de ezt szigorúan csak ijedésre értem!), az nyugodtan megkereshet és eltángálhat a könyvvel! ;) :3



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése